Kártya

Rég kártyáztam utoljára. Azt nem tudom beleszámítani, hogy a Marabu nevű windowsos játékkal felfrissítettem az ulti tudásom, mert ez a program egyáltalán nem úgy játszik, mint az ember. Vagyis csak arra jó, hogy ha annyira rég játszottál, hogy már elfelejtetted, visszajöjjenek az emlékek, ám tilos a géphez hozzászokni.

Arra is jó lehet, ha az ember egyáltalán nem ismeri a szabályokat, mert valljuk be, ha el kellene valakinek magyarázni, annyi információ esne rá, hogy sokkal jobb, ha ezekre maga jön rá. Ez a saját tempóban haladás filozófiája is.

A baseball-t soha nem tanultam volna meg mondjuk kellő érdeklődés híján, ha nem lett volna még Spectrumon egy ilyen játékom, ahol rájöttem a szabályokra. Persze ettől nem lettem a sportág szakértője, de jó voltam a pályán. Az ultit is meg lehet így tanulni, amire az a hír járja, hogy ha 20 éve ultizol, akkor már lassan tudsz játszani is. Mi úgy találtunk rá, hogy már unalmasak voltak a 4-es snapszercsaták. Vannak emlékezetes partik mindenki életében, elmesélek egyet. A leosztásom olyan volt, hogy hiányzott hozzá két lap a terített durchmars ultihoz még az is lehet, hogy 20-100-zal és reménytelennek tűnt, hogy azok a talonból bejönnek, így érdektelenné vált a kör számomra... egészen addig, amíg a másik kettő nem kezdett licitcsatába és egyszer csak elhangzott egy terített betli is. Ekkor lazán felvettem a másik kettő döbbent tekintete mellett és le is terítettem nekik. A sportolók azért csinálják, hogy ott álljanak a dobogón a sok kartonnéző előtt, mi meg az ilyen partikért. Na most, hogy ilyen kártyás tesók lettünk úgy, hogy talán 19 éve kártyáztam utoljára, folytatnám egy érdekes témával.

A világ szemében a póker a menő. A pókert francia kártyával játsszák, amit az amerikaiak biztos nem hívnak francia kártyának, de ez testesíti meg a felhőkarcolókat. Míg az olyanokat, amit érthetetlenül magyar kártyának hívnak, amikor tele vannak svájci alakokkal inkább látják meseszerűeknek a francia kártya mellett. Ez tehát az első akadály, amit érdemes leküzdeni és bár simán lehet játszani ezt francia kártyával is, szerintem az agynak szüksége van a markáns képi azonosításra, hogy az intuitív csatornák erősödjenek. Talán egy ehhez módosított francia kártya lenne igazán a megoldás, ha valaki nem akar erre ráállni.

Kérdés, miért akarna bárki is a magyarokon kívül erre ráállni? Mert fényévekkel jobb, mint az a buta póker. A pókerben nagy a szerepe a szerencsének és a blöfftudománynak. Ebben a játékban tulajdonképp nem az a lényeg, ami az asztalon történik, hanem egymás rezdüléseinek felismerése. A tétek rendszere is olyan, hogy tulajdonképp egy 5 éves gyerek szellemi színvonalának megfelelő játékot képes ezzel tömegek számára is rendkívül népszerűvé tenni. De ez inkább a szerencsejátéknak egy olyan formája, amiben a te kezedben van a gyeplő és nem egy eszközében. Azaz ha a két kártyajátékot össze akarjuk hasonlítani csak a szabályai alapján, a pókert mindenki kiröhögné.

A pókerhez versenyszinten már olyan különleges képességek kellenek, amik nem láthatók. Akik ott ülnek a versenyasztaloknál, mind mentalisták és varázslók. A mentalizmus előnye, hogy akár a lapjárást is befolyásolhatja több olyan rétegen át, amit nem látnak a kamerák infravörösben sem. A tét nagysága pedig olyan motivációt szül, amik akár ki is fejleszthetnek különleges képességeket. Ha pókeressel találkozik az ember a magasabb dimenziós csatamezőn, azt nagyon könnyen ki lehet billenteni az ultival. Ugyanis a pókeres szemében az ulti nem egy játék hanem sok.

Nem sok, hanem van egy közös vezérelve, ami alatt a célok változnak. Minden egyes ilyen cél egy külön játék lenne a pókeres világában. A célokat pedig LEGO-szerűen állíthatod össze, ami jelentősen megemeli a variációkat. Hatalmas a felhajtás a póker körül, pedig az ulti is megannyi különleges képességet nyithat meg az agy fejlesztése mellett. Az ultinál minden egyes letett lapnál rengeteg információ áll össze benned, hogy a másik kettőnek milyen lapjai lehetnek. Még egy sima piros passz is lehet érdekes. Aztán amikor kiderül, hogy mi a bemondás, a lapok beállnak egy darab játékra. Ezt nem lehet megtanulni csak úgy, ha a vezérelvet tanulod meg, amihez kialakul a rutin. Így viszont gyorsan jó is lehetsz benne.

Egyértelműen leszögezhető, hogy az ulti sokkal több cellát nyit az agyban, ám a póker lényegretörő. A pókeres az ulti agyával nem nagyon tud mit kezdeni, mert érzésre az olyan, mint a magasabb dimenzió, az ultisnak viszont a lehetséges veszteségei is kiszámíthatóbbak. Ha tehát agyat szeretnél fejleszteni, keress pár olyan embert, akivel jó társaság vagytok és álljatok neki kártyázni. Tudom, a bridzs. De az megint egy másik dimenzió.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az általam ajánlott út

Adott két irány. Az első egy egyéni úton járók számára lefektetett, a meditációt segítő spirituális keretrendszer, melynek elkészítését fela...