A hangulat fönn

A helyzet az, hogy az események jócskán túlnőttek ezen a társaságon, akik folyamatosan "jót akarnak" a fejünk fölött. Most egy kicsit beszélek arról, mik zajlanak valójában.

Kezdem azzal, hogy engem már sok vád ért és talán még érni is fog. Aki otthon van a kollektív tudat működésében, jól tudja, hogy amit mi első gondolatnak nevezünk, az elméletileg a saját belső hangunk lenne, amit viszont elnyomott ez a megszállás. Így került a köztudatba a birkanet kifejezés, amit azokra az emberekre illetnek, akik erre a megszálló hangra hallgatnak. Ennek a hangnak a gazdájára azonban, ha földi ember lenne, azt mondaná egy lazán fogalmazó szakértői szem, hogy "ostoba ribanc", de én inkább egy olyan neveletlen kisgyereknek nevezném, akinek nagy hatalom összpontosul a kezében és soha senki nem tanította meg neki a felelős kormányzást. De a dolgok még relatíve szakértő kezekben voltak (azért relatíve, mert nem a földi fogalmak szerint értem a szakértőt), amíg az illető űrnő személyesen ide nem jött és át nem vette az irányítást. Onnantól minden összeomlott és nem azért, mert amúgy bárkit is érdekelne egy szíriuszi fennhatóság alatt álló bolygó (kábé mint ahogy az Amazonas belsejében lévő indiántörzs tagjai brazil állampolgárok), hanem mert két jelentős esemény történt. Az egyik az, hogy ez a faj önerőből jutott ki a világűrbe és a másik az, hogy innen emelkedett valaki a 42. dimenzióig. Innentől már nem lehetett titokban dilettáns beavatkozásokat folytatni, mert rájuk szegeződik a fél univerzum szeme.

Kinn amúgy nagy tekintélyük van az idősebb fajoknak és sokszor példálózom a cigányokkal ilyenkor, akik amúgy kintről érkeztek (eredeti nevükön héberek) és ha eltekintünk attól, hogy viselkedésük nyersen tükrözi azt, akit a Földön a legnagyobb hatalomnak látnak, alapvetően a kinti világ szabályai szerint élnek. Egyszer majdnem sikerült az egyikkel egy normális, működő kapcsolatot kialakítanom, de megjelent az idősebb tesó, aki inkább egy gengszterre emlékeztetett és úgy gondolta, hogy ha átveszi az öccse helyét, akkor minden marad a régiben, de ezzel a kísérletnek vége is lett és mindannyian repültek. Aztán sikerült később újra normális kapcsolatba kerülni cigányokkal, de ők úgy éltek, ahogy mi és itt jöttem rá arra is, hogy mit jelent a "bukott angyal" kifejezés valójában, szóval volt értelme, de úgy nem volt értelme. E kis kitérő után tehát megérthetjük, hogy kinn a galaxisban mit jelen az, hogy idősebb faj és azt is, hogy a tekintélynek sokkal komoly szerepe van, mint itt a Földön. Ráadásul ebben a mezőnyben mi fiatal fajnak számítunk, akik mindjárt két ütőlapot is előhúztak. A saját erőből az űrbe kijutás elképesztően nagy dolog, egy rendkívül szűk klubba is kerültünk emiatt, amit kicsit beárnyékol két tényező. Az egyik az volt, amikor ilyen vendégek tartózkodtak bennem és sétálgattunk az Auchan-ban, tényleg ámultak, amíg el nem jutottunk a parfümös részleg után a húsokhoz. Amikor leesett nekik, hogy mit látnak, talán a feltupírozott ősember kifejezés állna a legközelebb a hangulathoz és én becsszóra ígértem nekik azt, ha kapok erre 400 évet, addigra szalonképesekké válunk erre az elit tagságra. Csak nézzenek félre az első 150 évben. Van még egy forgatókönyv, ami 200 évről szól, az sem lehetetlen, de akkor az első 50 évben kell félrenézniük. Lehet, hogy a végén kiegyezünk a 300-ban. A másik ilyen tényező az volt, hogy megtudták, hogy hogyan jutottunk ki az űrbe.




Most nem arról beszélek, hogy véletlenül, hanem arról, hogy egy baromi nagy háborúban az egyik hadviselő fél fegyverfejlesztéseinek eredményeként és ez szó szerint letaglózta őket. Ilyen helyzetben csakis előre lehet menekülni és szeretném, ha már addigra mindenki elismerően beszélne a földi béketeremtésről a galaxisban, nem beszélve a kalózoktól megtisztított térségekről és a biztonságot nyújtó járőrözésről. Igen, én is láttam azt a békefenntartós sci-fit, de annyi előnye van a holoprogramozásnak, hogy elméletileg ki lehet küszöbölni az ilyesmi, nem beszélve az újabb diktátorhajlamú, királlyá válni akaró parasztgyerekekről, amit a szemeim előtt látok napjainkban. Ez a vád amúgy engem is ért, ám én nem akarok király lenni és a normális világ azt jelentette volna számomra (amit megszegtek), hogy nem kell ahhoz senkinek sem a hatalomban lennie, hogy jól érezze magát a bőrében és foglalkozhasson érdemi dolgokkal akár névtelenül, ismeretlenül úgy, hogy senki nem tudja meg, milyen irdatlan magas rangú a szomszédja. Amit ez a parasztsorból kikerült cigánygyerek nem ért meg az, hogy lehetnek olyan magas rangú lények, akik hálásak azért, hogy emberi alakjaikban kisemberként élhetik az életüket, kivéve ha nem jelenik meg egy fidesz, akik elkezdik elnyomni és a mélyszegénységbe lökni őket csak azért, mert ellenvéleményük van azzal kapcsolatban, ami itt zajlik. És ezzel két aktuális témát is érintettem.

Az egyik az, amit az engem ért vádak tettek aktuálissá. Ez pedig az Automata Vádemelési Rendszer, ami egy saját fejlesztés és sok terhet vesz le az angyalok válláról. Alapját az a megfigyelés adta, hogy az amúgy semleges viselkedésembe mindenki belelátta önmagát. Csak épp ezt senki nem vette észre, mert itt nem ültették át a gyakorlatba azt, hogy a világ=tükör. Amikor elkezdtek a vádak záporozni rám, én ezeket egyszerűen csak rögzítettem. Fönn jól látják, hogy mi történt. Az, hogy mindenki belenézett a Tükörbe és kimondta, hogy mit lát. Kérem itt a vádlottak rendkívül lelkesen képviselik a vádat magukkal szemben és a legsúlyosabb ítéletet várják el, ami nagy derültséget okozott.

A másik az, hogy az mindenkinek leesett, hogy én egyfajta szuperöszvér lehetek, amit csak azok értenek meg, akik olvasták az Alapítvány trilógiát. Ám mivel olvastam én is, nem a rövidtávú birodalmi célok felé indultam, hanem egy annál sokkal grandiózusabb tervet tűztem ki célul, mégpedig a világmindenség helyreállítását. A racionális agyféltekén ilyenkor hallja a kollektív zóna felőle azt, hogy "anyád!" és ezt nem tudja mire vélni. Logikusan csak egy magyarázata lehet, hogy vannak, akiknek más céljaik vannak és ezek itt tartózkodnak fölöttünk. Vajon mit szólnak ehhez ezek az idősebb fajok? A jelenlegi helyzetre, amiben vagyunk, ha maradok az alapítványos hasonlatnál, akkor az Anakreón krízist mondanám, csak itt Szíriusznak hívják. Ám a sztori már eddig is nagyban bonyolódott és ígérem, hogy egy darabig még fog is, hogy aztán mindenki örülhessen egy letisztult világnak, már aki túléli, ami jön.

De ezt csak azért mondom, mert tudom, hogy kevesen olvassák a szakmai anyagaimat és mivel sikerrel alkalmazom a pánikkal teremtetés ötletét, a többiek nem árt, ha elkezdenek rettegni!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése