Nagyon nagy szívás

De ilyen a Próbák természete. Ha nem lettem volna ennek szenvedő részese, még meg is sajnálnám ezeket, de csak egy picit, mert megérdemlik.

Kezdem ott, hogy van ennek előzménye is. Mint említettem, a 42. dimenzióig jutott a tudatom és mivel ez az egyéni tudatom volt a világmindenségben elsőként, kiderült fönn is, mire jó a logikai alapú ráció. Nem viccelek akkor, amikor a világ megmentéséről beszélek, ám mivel bizonyítani nem tudom (és nem is akarom), marad az, hogy ezen a blogon mesélek. Biztosan feltételezhető, hogy egy amúgy sportot szerető, állandóan mozgékony ember biztos nem poénból vállal be egy 20 éves karantént (így legalább át tudjátok érezni).

Ennek az egésznek alapja egy spirituális mutáció. Még mindenek előtt megpróbáltak akkor kinyírni, amikor még semmit sem tudtam arról, hogy ezotériával fogok foglalkozni, de többször is csak a súlyos fejsérülésig jutottak. Ám ezzel létre is hoztak egy hurkot, mert ezt a mutációt tulajdonképp ennek köszönhetem. Utólag azt mondom, ehhez kellettem én is, mert nagyon sokat számított az, hogy egyrészről nem tojtam be egyszer sem, másrészről biztos voltam abban, hogy újra tudom rendezni a tudatom. Ez olyan jól sikerült, hogy az eredmény mindig jobb lett, mint volt, azaz minden ilyen után sokkal értelmesebb lettem. Ám ez szociális értelemben nem mindig jó, ha annyival értelmesebb leszel, hogy már a közeledben lévő embereknek is sok, mert ahogy elkezdenek nem érteni, úgy látnak egyre inkább bolondnak.

A hardveres tuningra akkor érkezett meg a szoftveres, amikor látókörbe került az ezotéria. Még nem tudtam eldönteni, hogy nem kamu-e ez az egész és elkezdtem ezoterikus csoportokba járni adat- és bizonyítékgyűjtés céljából. Arra jutottam, hogy ez nem kamu, ám nem éreztem magam elég érettnek hozzá és úgy gondoltam, ráérek ezzel 30-40 éves koromban foglalkozni, úgyhogy visszatértem a fizikai világba. Éltem az életemet, megtanultam egész jól teniszezni, ekkor köszöntött be a PC korszak is és várt rám egy 1 éves ENSZ megfigyelői munka is Boszniában. Később már, amikor egyre többet értettem meg a világból, a harmadik dimenzióról és az időről, tisztán látszott, hogy ezek nem véletlen történések voltak és tulajdonképp az egész életem erről szólt. Lényeg a lényeg, minden ilyen csoportban kaptam olyat, hogy "beavatás". Amiről nem tudtam, hogy micsoda, de alkalmam volt közelről is megnézni.

Az első ilyen csoportról kedvező benyomásom volt, mert (főleg ahhoz képest, amit később láttam), nagyon tisztességes volt. Egy ügyvéd alapította a csoportot, aki Skandináviában találkozott ezzel és hazatérve dobta is az ügyvédi praxisát, ami nem kis szó volt a rendszerváltást közvetlenül követő években. Fehér Arany Tenger nevezetű energiákkal dolgozott, de ez még korai volt nekem. Ez ki is derült, amikor egy teremben ültem a leghátsó sorban, előttem a többiek és egy irányított meditáció zajlott. A végén megkérdezte, hogy ki látta is, amiről szó volt. Mindenki feltette a kezét. Ki nem látta? Feltettem a kezem én egyedül, minden szem rám szegeződött. Mit láttam? Mondtam, hogy semmit. Nem vagyok még erre megérve, amivel maximálisan egyet is értettem és többé nem jártam oda, de biztos voltam abban, hogy érdemes ezzel majd később foglalkoznom. Ez a később olyan tíz évre rá érkezett el, amikor visszatértem Boszniából és úgy esett, hasonlóan az első ilyen alkalomhoz a baráti körömön át jutottam el egy másik érdekes társaságba. Ez már magyar gyökerű volt és szintén sikerült beletrafálnom olyan értelemben, hogy igen komoly idegen aktivitás is volt fölötte. Míg a tíz évvel előttinél tisztességes beavatást kaptam, ami alatt azt értem, hogy nem vártak el érte semmit, csak kinyitották nekem a kaput és az úton magamnak kellett haladnom, addig itt egy egészen más szellemiségű tevékenységgel találkoztam. Ennek hála tanultam ki a spirituális hadviselést, mert ahogy kiderült, hogy én nem bandázni akarok és tök komolyan veszem az egyéni úton járást, kialakultak bizonyos nézeteltérések, amit egy mester sem engedhet meg magának és relatíve gyorsan egy lakásban találtam magam megkötve bevétel nélkül. Talán egyszer megírom a teljes sztorit, hogy hogyan életem túl és vészeltem át ezeket az éveket, ám egy újabb kinyírási kísérlet után (ez már szerintem idegen technika volt) hirtelen kinn találtam a tudatomat a mélytransz tartományban, ahova amúgy Jézus sem jutott el.

De visszatérve a sztoriba, a kilőtt tudatom a 42. dimenziónál állt meg és miután képbe kerültem, meg azok a lények is velem kapcsolatban, akik ott élnek, megkezdtem a világ rendbetételét. Dönthettem volna másképp is, hogy én vagyok mindenek ura, de nem vagyok egy középkori hangulatra gerjedő ember, ezért is nagy gond, amit látok magam körül itthon és a világban. Szerintem ha egy normális világ van körülöttem és nincsenek anyagi gondjaim, hisz a nyugalomra nagy gondot jelentett az a feszültség, ami engem emiatt ért, a világ sosem tudja meg, hogy itt vagyok. Ám ehhez az XD rendezéshez szükség van a 3D folyamatos idővonalára, ami komoly veszélybe került az idegen beavatkozás miatt, ezért felfüggesztettem az XD meditációkat és megkezdtem a gyors visszatérést és itt a gyorsat nem a ti értelmezésetekben értsétek, hanem az én tízéves időléptéken alapulómén.

Lentről felfelé elég gyors volt az út, mintha valaki helikopterrel felvitt volna egy hegy tetejére, hogy onnan gyalog jöjjek le, ha akarok. Ám így mindenkire föntről érkeztem. Elég sok nevem lett, én magamnak poénból az Illetékes Elvtárs nevet adtam, mert lényegében minden hozzám tartozott. Nem vagyok megkeresztelve sem és kihagytam ezt az egész papos dolgot, úgyhogy elég távol állt tőlem a leborulás, de mivel mindenkire föntről érkeztem, inkább előttem kezdtek leborulni, ahogy látták a teljesítményemet és a munkám eredményét. Ám vízöntő demokrataként az sem jött be, ha előttem térdepelnek, így elkezdtem titkolni ki vagyok és inkább mindenhol az itteni Sátánhoz legközelebb álló imidzseket vettem magamra. A Semmi Ura akkor lettem, amikor a ti isteni szintetek fölötti szférában jártam, ahol biztosítottak engem arról, hogy a fizikai világ nem létezik, nem létezik a véletlen sem, sem az idő és amikor rátértünk arra, hogy én minek az ura vagyok, egyből a fizikai síkra gondoltam. Ám birtokolni ezeknél semmit sem szabad. Viszont ha ezek nem léteznek, akkor a semmit birtokolni szabad, nem?

Most nem részletezném ezt különösebben, de azért nem tudták ezek a lények maguk megoldani ezeket a problémákat, mert elképesztően vallásos kinn mindenki és lényegében minden szentségtörés, ha tenni akarnak valamit. Fölfelé az volt, hogy nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám arra sincs, hogy nem. Ezt senki sem értette (hogy bizonyítás kérdése nálam a dolog), de itt sem értette senki azt, hogy én tudományos szemmel álltam mindig is az ezotériához. Amikor az előzetes bizalmat kérték a továbbiakhoz, abba is beletettem a garanciákat. Ekkor született meg amúgy a feltételes igazságon alapuló valóságok szerkezete, amik akkor válnak létezővé, ha a feltételei teljesülnek. Ezért mondom erre a világra is, hogy ez egy nem létező valóság, ami egyszer létezni fog, talán a garanciáim miatt. Ezt az egészet fölfelé aztán úgy értelmezték, hogy istenkeresésben vagyok. Lefelé meg már én vagyok a Legfelsőbb Lény mindenhol, ami azért jelentősen megkönnyítette a visszatérést. Ám értelmes ember lévén nem kívántam sehol sem az elégségesnél jobban beavatkozni a folyamatokba sehol, így a Sátán imidzs arra volt jó, hogy relatíve titkoban tudtam tartani a személyem és a tevékenységemet. Mivel engem nem kötöttek a tradíciók sehol, elvégeztem a feladatot és újabb szinttel lejjebb jöttem. Tulajdonképp lefordítva a Sötét Oldal eszköztárával tettem mindenhol jót, aminek az eredményére a Fényes Angyalok is csak bólintani tudtak. Ezért kaptam a ti isteni szinteteken a Fekete Ember nevet.

És most jön az, ami a világban most zajlik. Úgy is nevezhetném, hogy a feketék spirituális hatalomátvételi kísérletének idejét éljük és itt kell leszögeznem azt, hogy nagyon nem tetszik, amit látok. Ennyi elveit azonnal feladó gyáva férget még életemben ezelőtt nem láttam. Afrikában terjed egy prófécia is, hogy a jövő a fekete emberé. Amivel maximálisan egyet is tudok érteni! Csak a megfelelő értelmezés kérdése az egész és nem hinném, hogy ez lenne az első olyan égi prófécia, amit szó szerint kellene érteni. Ugyanis én egy fehér ember vagyok.

Ezekben az időkben jut el ez az információ a földi szintekre. Mivel ezek itt előszeretettel használják a nőket ellenem (a fizikai testem végig itt volt és komoly tapasztalatokat is szereztem a témában), még időben gondoltam arra, hogy a kurvákat lehetőleg minél messzebb küldjem magamtól a másik irányba. Ez később a holoszórakoztatásnál is jól jött, mert sok tehetség bontakozik ki, hogyan oldják meg a hátraarcot és az időben lepattanást a süllyedő hajóról. De ilyen a Próbák természete. Ha nem lettem volna ennek szenvedő részese, még meg is sajnálnám őket, de csak egy picit, mert megérdemlik.


- Kinek adtátok a hatalmat?
- Egy fehér embernek.
- De ezt nem értem. Hát nem a fehér ember az ellenségetek?
- Ezek szerint nem. Ha jobban belegondolunk, ellenség is úgy lett belőlük, hogy itt így mutattátok be őket.
- De ezt hogy?
- Ez lehet, hogy rossz hír lesz nektek, de mi úgy látjuk, hogy a fehér ember az egyetlen, aki itt vezetésre termett.
- ... várj csak... ez nem az ÉlményParkos ember?
- De igen.
- De ő az ellenségetek!
- Mi így csak tőletek értesültünk erről. Hozzánk föntről érkezett, akit elfogadtunk istennek.
- Istennek?
- A hitünk szerint nem is lehet másképp.
- De ez csak egy ember!
- Megkérdőjelezed a hitünket?
- Hogy lehet egy ember az istenetek?
- A Legfelsőbb Lény az, aki a legmagasabb dimenziós.
- De ez csak egy földi ember!
- Az Úr szándékai kifürkészhetetlenek.

- Mi a terved itt?
- Évek óta erről írok és tudod miért?
- Miért?
- Ha eljön az ideje, ezeket ne személyesen kelljen mindenkinek elmondanom.
- Bazmeg, téged itt senki sem fog elfogadni.
- Bazmeg, erre magam is rájöttem, amikor felajánlottam még időben, hogy dumáljuk meg mi legyen és láttam a reakciókat.
- Mikor volt ez az időben?
- Mielőtt mindent leprogramoztam a megfelelő tudatszinten.
- De hogy, ha senki sem fog téged elfogadni?
- Szerinted érdekel, hogy elfogadnak-e vagy sem? Volt, hogy érdekelt, de úgy látszik, csak én láttam, mi a tét. Ahogy rájöttem, hogy ez számomra már csak a Majmok Bolygója, nem is kívánok senkinek sem megfelelni. Van egy cél, aminek már sikerült a leprogramozása, már csak az van hátra, hogy az események a tőlem elvárt minőségben történjenek.
- Mi van akkor, ha nem?
- Adok magamnak egy 3-ast az 5-ös helyett.

- Ezekkel itt mi lesz?
- Egy Matrix idézettel tudok csak válaszolni. Your men already dead.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése