Én, a főnök

Egy középkori japán csatában az egyik hadsereg úgy szenvedett vereséget, hogy a támadásnál az egyik hadúr csapataival nem mozdult. Ott álltak és végignézték, ahogy elvesztik a csatát. Kiderült aztán, amikor a fővezér azonnali támadási paranccsal futárt küldött oda, az odaérve már a lóról kiabálta az üzenetet, amivel megsértette a hadurat, mert nem szállt le a lóról, borult le előtte és úgy közölte a hírt. A különböző irányítási rendszerekkel foglalkozva leszögezhető pár dolog, amivel most foglalkozom.

Egy racionálisan gondolkodó ember mindig a célt tekinti a legfontosabbnak. Azaz ha nekikezd egy feladatnak, őt az eredmény fogja minősíteni. Ezért a gondolkodó ember arra törekszik, hogy csapatába a lehető legjobbak kerüljenek, akik szintén értelmes emberek. Ez nevezhető a földi ember irányítási rendszerének.

A minket vezető idegeneké ettől jelentősen eltér. Ott a főnök hatalma és fontossága az elsődleges. Ha a cél ütközik a főnök fontosságával, akkor a cél már nem olyan lényeges. A főnök nem arra törekszik, hogy az emberei a szakmáik legjobbjai legyenek, hanem az iránta való feltétlen hűség lesz az irányadó. Az olyan embernek nincs helye a csapatban, aki csak egy picit is megkérdőjelezi a főnök hatalmát, vagyis a tekintélyét. Ugye többször említettem, hogy a fidesz = idegen beavatkozás, nos élőben mindenki láthatja őket.

Ha nem földi emberként értem volna el a 42. dimenziót és térek vissza, akkor az univerzumban olyan hír terjengene, hogy most ébred a Legnagyobb Úr, aki valaha a világon uralkodott. Hatalmas problémát jelent most az, hogy a segítőknek nevezett idegenek világában megjelent itt a főnökük. Elmondom miért. Amikor még mindennek az elején voltam, erről az egészről semmit sem tudtam, de már akkor feltűnt, hogy az akkor még felsőbbrendű angyalok belementek egy olyanba, hogy az én dolgomban én vagyok a főnök, ők pedig végrehajtják, amit mondok. Ám pont ekkor került a kezembe az a Castaneda könyv, amiben rátaláltam egy indián isten definícióra: "Olyan személytelen intelligencia, mely irányítja cselekedeteidet, mégis engedelmeskedik akaratodnak". Ez a helyzetre passzolt, úgyhogy nem is izgattam magam ezen tovább.

Ám nem vagyok vallásos és meg sem vagyok keresztelve, vagyis leszögezhető, hogy jelentősen eltért a viselkedésem az addig megszokottnál és akik akkor fölöttem voltak, messze a legértelmesebb idegenek voltak, akikkel találkoztam. Le is váltották őket, ami az én nézőpontomból olyasmi volt, amikor minden megváltozott és föntről előkerült a korbács. Ettől a pillanattól számítom az idegenekkel történő összecsapásaim és harcaim kezdőpontját is. Ma az van, ha bármit akarok tőlük, azonnal rájuk csapok és utasítom őket, mert máshogy nem megy. Csak az erő nyelvén értenek, ahogy a fidesz is. Lassan megszokják az új helyzetet, amiben a tekintély alapja nem az általam elvégzett munka, hanem a hatalmam érvényesítésének lehetősége.

Amikor ki vannak azon akadva, hogy szóba sem állok fideszessel, ők azt hiszik, hogy ez nálam valamiféle gőg. Egyszerűen nem tudok velük mit kezdeni, mert ők a hódolatukat adták egy olyan rendszernek, amiben bármikor ellenem fordulhatnak egy vélt vagy valós sérelemért. Őket csak úgy lehet a rendszerembe integrálni, ha annyira félnek tőlem, hogy nem mernek ellenem fordulni, ez a vezetői attitűd viszont meglehetősen távol áll tőlem. Én ugyanis olyan szempontokat is figyelembe veszek, amiről a főnökük most kapja a leckét és majd utólag fogja megtanulni. 3D-ben elég nehéz erről érthetően beszélni, de megpróbálom. Nyitottam neki egy olyan valóságot, ahol győzött és elérte a teljhatalmat. Azóta nagyon szenved az unalomtól. Addig csak harcolt az új és új ellenségekkel szemben, ám amikor azok elfogytak, ott maradt egyedül az idővel. Egy darabig még hagyom, hogy szenvedjen, mert ez egy tanulóvilág, amiben ti is tanultok, hogy többé soha nem szabad az ilyen vezetésnek behódolni és valakit közülük eddig engedni.

A fentebb említett leváltásuknak lehetett még pluszban olyan oka is, hogy ez az irányítás, amiben megállapodtunk, nem mindenkinek nyerte el a tetszését és fenn is hatalmi harcok törtek ki. Mivel ők kollektívában gondolkodnak és nem az egyes emberben, ezt a mi célcentrikus, a hatalmi gőgöt félretevő egyezségünket elsöpörték és a saját hálózatomon lévő embereken keresztül átvették az irányítást egy olyan bolygón, amihez nem értettek. A mai Magyarország ennek lenyomata. Mivel a tudatom ekkor már felment a még magasabb dimenziókba, ők szabadnak látták a pályát a teljhatalom megszerzésére. Közben felderengenek a régi emlékek, amikor a legnagyobb harcaimat a saját csillagcsaládom tagjaival vívom, amiből rajtam kívül még csak egy maradt életben, mert csak ő volt képes megfelelni az igen szigorú minőségi követelményeknek. Azaz tisztában vagyok azzal, hogy új csillagcsaládom van, ám ennek kiépítése és megvalósítása egy több, mint tíz éves folyamat.

Ha valakinek ekkora hatalma lesz, időben kell arra gondolnia, ezt hogyan tegye maga számára elviselhetővé. Láttam egy dokumentumfilmet Mao-ról, akinek arcán látszott az a mérhetetlen unalom, ami akkor éri az embert, amikor környezete felett ekkora hatalmat szerez. Egy kép nálam is felvillant, hogy eljön értem egy űrhajó és elvisznek egy olyan bolygóra, ahol a galaxis legfelsőbb lényeként tisztelnek. Senki sem mert rám nézni, minden sportban csak én nyertem, mindig az történt, amit én akarok és nem telt el olyan sok idő, hogy sokkal magányosabbnak érezzem magam, mint itt egyedül a 4 fal között. Végül találtam egy társaságot, akikkel meg lehetett dumálni valamit és egy űrhajóval meglógtunk onnan. Erre én ebben az idősíkban előre gondoltam, meg is kapom a majmoktól az állandó lehülyézést és az is kiderült számomra, hogy ez csak az értelmes emberekkel működik.

A majmok világában ugyanis kell egy vezér, aki állandóan demonstrálja is a vezérségét. Én a gyakorlatban az általam kialakított mintakörnyezetben elvesztettem a tekintélyemet, mert ehelyett egyenlőséget vezettem be. Normálisan beszéltem az emberekkel, tisztességes voltam velük, amit ők nem értékeltek az akkori jelenben. Később már biztos rájöttek, milyen jó lett volna, ha akkor inkább mindent beleadnak és együtt marad a társaság, de akkor egyszerűen leléptek ilyen-olyan módokon. Engem a sors akkor húzott bele a meditációimba, azaz látszott, hogy valahol az a törekvés, hogy legyen közben pénzem, amit ezek az emberek biztosítanak az én ötletem alapján alakult cégben, ám ez pont arra az időre esett, amikor itt megjelentek az izraeliek és megkezdték a beavatás- és ötletlopást. De mindegy is, mert az égnek nem erőssége a személyzeti politika és azok az emberek úgysem lettek volna erre alkalmasak. Most már nincs is más út számomra, mint az általam megalkotott rendszer, amibe csak a leparaméterezett minőségeknek megfelelő emberek jöhetnek.

Ebben a rendszerben én vagyok az az ember, aki azt tudja (sok olyan dolog mellett, amit úgyse értene senki), hogy összehangolja a vezetők tevékenységeit. A vezetők a szakterületeik szakértői. Szigorú személyzeti politika van, amiben akárki nem kerülhet be, de ha bekerült, megkapja a munkához szükséges hatalmat és önállóságot. Ez azt jelenti, hogy ha megkap egy projektet, abban ő a főnök akkor is, ha kettővel alattam van a hierarchiában és én ott kávét főzök, ha ebben vagyok a leghasznosabb. De simán lehet, hogy beleütközik egy problémába, ami már az én hatásköröm és akkor azt a kérdést nekem teszi fel a kávégép mellé és várja a döntést, hogy tovább folytathassa a munkáját.

Az idegeneket már felszólítottam a távozásra és elég ellenséges is a hangulat. Ha eltávoztak, eltűnik a fidesz hatalmának alapja és csak az marad, amit eddig összeharácsoltak maguknak. A fejük fölött velem, akitől nagyon távol áll ez a behódolósdi. A menekülés alternatívái:
1. behúzod a füled-farkad és nem ütöd többé az orrod semmibe, ami kívül esik a te mindennapi életeden és távol tartod magad a közélettől
2. beleállsz a harcba, hátha nyersz
3. összeállsz mindenféle külföldi érdekcsoporttal és tőlük kapod az energiát, én pedig azt fogom rád mondani, amit ma te a civil szervezetekre
4. igyekszel megfelelni az új személyzeti politikának, hátha nyersz
5. ebben a rendszerben is az elveid szerint éltél és úgy voltál fideszes, hogy nem loptál, nem csaltál és nem hazudtál
6. vagy ha loptál, csaltál és hazudtál, ennek meghúztad a határát és tevékenységed célja az volt, hogy az ország ne menjen tökre ezek alatt

Csak szólok, hogy van egy "Videobíró" nevű fejlesztésem, amiben vissza lehet nézni mindent, ami történt, úgyhogy nem érdemes megjátszani a 7. pontot, hogy átversz. Ó majdnem elfelejtettem, abban sem érdemes bízni, hogy ellenzéki vagy, mert nincs mögötted érdemi tevékenység és különben is, a hazaárulásnak nincsenek pártszínei. Olyanok, hogy "politikaközeli vállalkozók" nálam amúgy sincsenek, közismertebb nevükön egyszerűen csak bűnözőknek tekintem őket. Új világ jön, amihez az eddigi világ a Próba szintjén járult hozzá pozitív értelemben, mert mást nem nagyon találtam.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése