A korrupció és ellenszere

Rákerestem magamra az interneten és ahogy ilyenkor lenni szokott, apám publikációi között még eltörpülök, őt is ugyanígy hívták (csak nálam hiányzik a doktor). 5 éve halt meg, ám a halála évében még megjelent egy cikke a Népszabadságban. Kérdés, milyen messze esik az alma a fájától, higgyétek el, apám egész életében abban a hitben volt, hogy a mi esetünkben nagyon messze. Ahogy elolvastam a cikkét, rájöttem, hogy ugyanerre a problémára nekem is van egy meglehetősen gyors megoldásom, amihez nem kell generációkat várni. Ha nem nekem kell ezzel foglalkoznom, akkor ajánlom e cikket annak figyelmébe, aki majd foglalkozik vele. Ha nekem kell ezzel foglalkoznom, na az lesz a gyors verzió.

Az írás a Népszabadság 2015. 01. 12. számában jelent meg.

A rendszerváltás óta valamennyi párt választási kampányában vezető helyen szerepelt a korrupció megszüntetésének ígérete, s valamennyi kormány bukásában nagy szerepe volt a korrupció vádjának. Magyarországon valóban tág tere van a hivatali vesztegetésnek. Ha egy kormány sikeres és stabil akar lenni, akkor ezt a közélet megtisztításával alapozhatja meg.

2010 előtt, a ciklus utolsó szakaszában a kormány sorra tárta fel a cselekményeket, büntetőeljárásokat kezdeményezett, mutatta, hogy akar tenni ezen a téren valamit. Későn! A Fidesz túldimenzionálta a még vagy egyáltalán be sem bizonyított ügyeket, és ez jelentősen hozzájárult a sikeréhez. Választási ígéretei között vezető helyet töltött be a korrupció megszüntetése. Az eredmény közismert.

A Fidesz-kormány még a látszattal sem törődve, nyíltan támogatja a klientúrát a pályázatok, a földbérletek és a tanácsadói szerződések stb. elbírálása során. A párt- és kampányfinanszírozást még átláthatatlanabbá tette, a magán- és csoportérdekek nyíltan érvényesülnek a közérdek kárára. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés szinte lehetetlen, a jelentősebb ügyeket titkosítják, az üzleti titokra hivatkozás mindent elleplez. A jogszabályok megsokszorozzák a visszaélések lehetőségeit. A korrupció soha nem látott méreteket öltött.

Mit tehet majd Orbán után egy új kormány? Egyet nem ígérhet, azt, hogy megszünteti a korrupciót. Ez még egyetlen országnak sem sikerült. A korrupció olyan mélyen beépült a társadalomba és a gazdaságba, hogy teljes generációváltás szükséges ahhoz, hogy a kísértéssel szembeni ellenálló erő lényegesen növekedjen. De ez nem jelenti azt, hogy tehetetlenek vagyunk a korrupcióval szemben.

Kutatások sora irányult az utóbbi években a korrupció feltárására, és ajánlások születtek a visszaszorítására. A Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága is nyilvánosságra hozta ajánlásait. Az alábbiakban az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Bizottság tagjaként általam készített kutatási anyag alapján összegzem a legfontosabb teendőket:

1. A Klientúra rendszerének megszüntetése

A pártok körül a rendszerváltás óta mindig kialakult egy klientúra, amelynek legfőbb célja a hatalommal járó zsíros állások megszerzése, pályázatok elnyerése. Ezért kerülhettek fontos állásokba alkalmatlan, korrupt emberek. Ezek tisztában vannak azzal, hogy hatalmuk csak a kormányváltásig tart, ezért igyekeznek a lehetőségek gyors és teljes kihasználására. Az ellenzékben lévő pártot gyakorta otthagyják, de ha újra hatalomra kerül, ismét előkerülnek, mint az elkóborolt kutyák.

A pártot segítő aktivistákat nem vezető állásokkal kell jutalmazni, hanem más elismerésben kell részesíteni. Az állami hivatalok élére – politikai nézeteiktől függetlenül – olyan szakembereket kell állítani, akiknek tisztessége vitathatatlan. Az eddig mellőzött alkalmas emberek nincsenek kevesen, van választék.

2. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele

A klientúra a pártnak nyújtott anyagi támogatása fejében mindig benyújtja a számlát. Annak kiegyenlítése pedig maga az állami korrupció. El kell érni, hogy a hatalmát vesztett Fidesz a hatalommal való visszaéléssel szerzett anyagi fölényét ne tudja majd törvényesen érvényesíteni. A törvénysértésnek pedig legyenek következményei. Olyan törvényt kell alkotni, amely biztosítja a pártok működésének anyagi feltételeit külső anyagi támogatás nélkül is.

3. A Fidesz-kormány által hozott törvényeket felül kell vizsgálni

A demokratikus elvekkel, az Európai Unió jogszabályaival és normáival ellentétes törvényeknek súlyos következményei vannak. A joghézag, a jogbizonytalanság – akár tudatos, akár gondatlan törvényalkotás következménye – közvetlen összefüggésben van a bűnözéssel. Ebből nő ki a korrupció, amely az egész társadalmat behálózza.

A hibás törvényekért a politikai felelősség vitathatatlan, az ebből fakadó kárért a büntetőjogi felelősség is felmerül, ami az elévülési időn belül érvényesíthető.

Az új kormánynak vállalnia kell a Fidesz-kormány által hozott jogszabályok – köztük az alaptörvény – felülvizsgálatát, a demokratikus alkotmányozás és törvényhozás visszaállítását.

4. A közbeszerzés rendszerének és szabályozásának át alakítása

A közbeszerzés során okozott kár nem jelenik meg a bűnügyi statisztikában. Nagyságrendjére az egyes esetekből lehet következtetni. Az államot ért kár jóval meghaladja az összes vagyon elleni bűncselekmény kárértékét. A közbeszerzés anomáliái eddig minden kormány idején jelentkeztek, a klientúrát gazdagították, az államkincstárt apasztották. A pályázatok kiíróinak és elbírálóinak személyes felelősségét eddig egyetlen hatalom sem vizsgálta.

Az új kormánynak vállalnia kell a közbeszerzés rendszerének teljes átalakítását. A pályázatokat szigorúan nyilvánossá kell tenni, a titkosítást pedig csak egészen rendkívüli esetben szabad lehetővé tenni.

Új elemként kell be kell vezetni a pályázatok törvényességének ügyészi felügyeletét.

5. A tanácsadói rendszer szigorú szabályozása

A tanácsadás világszerte ismert, hasznos tevékenység.Nyugat-Európában és az USA-ban a tanácsadásra felkérés megtisztelő ajánlat, tekintélyt kölcsönöz, vagy egyáltalán nem jár vele díjazás, vagy csupán tiszteletdíj, esetleg más jellegű elismerés. A kormányzati és önkormányzati szervek rendelkeznek szakapparátussal, amelyek a választott személyek és testületek részére szaktanácsadással is szolgálnak. Az apparátusban a szakma legjobbjai foglalnak helyet. A fizetett tanácsadó ritka, mint a fehér holló.

Magyarországon más a helyzet, különösen az utóbbi tíz évben. Az önkormányzati (és állami gazdálkodó) szervek szakapparátusába felkészületlen, tapasztalatlan emberek tömege került, akik mind a rendeletek előkészítésében, mind az engedélyezési eljárásban hibát hibára halmoznak, és nem alkalmasak arra, hogy bonyolult szakmai kérdésekben véleményt mondjanak. De a tömegesen elterjedt, milliárdokba kerülő szakértői hálózat létrejöttét nem csak ez magyarázza.

Kitűnő lehetőség ez a barátok (barátnők), a hűséges emberek, párttársak és kliensek bőkezű dotálására. Példák tömege tanúsítja, hogy a tanácsadói szerződések döntő része tényleges haszonnal nem jár, de károsítja a költségvetést és a bűnözés melegágya. A megoldás az állami és önkormányzati szervek kisebb létszámú, jól felkészült (és megfizetett) szakemberekkel való feltöltése lenne, ami töredékébe kerülne a jelenlegi „tanácsadói” rendszernek, és visszaszorítaná a korrupciót.

Az új kormánynak a jelenlegi tanácsadói gyakorlatot alaposan meg kell szigorítania, egyúttal az állami és önkormányzati szerveknél dolgozók életpályamodelljét is meg kell alkotnia.

A kutatások e fentieken túl még számos figyelemre méltó javaslatot fogalmaztak meg. A kutatási anyagokban az is kifejezésre jutott, hogy az új kormány nem vállalhatja túl magát, mert félő, hogy a túl sok javaslatból a végén érdemi eredmény nem születik. A fentieket persze tudnám javasolni a Fidesz-kormánynak is, már most is, és akkor is, ha netán egyszer ismét hatalomra kerülne.

A szerző kriminológus, a jogtudományok doktora


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése